baraboly × A: 1588 baraboly [] (StUnBB. 1962: 2: 21); 1591 Baraboltt (SzT.); 1744 Barabojba [hn.] (SzT.); 1752 Barabajosb(an) [sz.] [hn.] (SzT.); 1775 Baraboly (Nszt.); 1832 barabuj (Bakos F.: REl. 208); 1838 berebuj (Bakos F.: REl. 208); nyj. barabojt [□] (Bakos F.: REl. 208) J: 1 1588 ’az ernyősök rendjébe tartozó gumós növény | Kälberkropf (Chaerophyllum)’ (); 2 1708 ’turbolya | Kerbel’ (Pápai Páriz: Dict. Myrrhis a.); 3 1817 ’burgonya | Kartoffel’ (SzT.); 4 1838 ’mogyorós lednek | Platterbse (Lathyrus tuberosus L.)’ (Tsz.)

Vándorszó. |  ≡  Rom. baraboi ’csemegebaraboly; burgonya; csicsóka’, (N.) barabúla ’baraboly; burgonya’; blg.  (N.) барабóй ’burgonya’; cseh brambor ’ua.’; ukr.  (N.) барабóля ’ua.’. Bizonytalan eredetű, talán összefügg a ném. Brandenburg [hn.]-vel; vö. cseh  (R.) bramburk ’Brandenburg’; f.-szorb Brambor ’brandenburgi, porosz’. A névadást az magyarázhatja, hogy a burgonya Brandenburgból kerülhetett be Csehországba. Eszerint a ’burgonya’ jelentés lehetett az elsődleges.  ⇒⌂  A magyarba román és valószínűleg ukrán közvetítéssel került át, ezt támogatja a szóföldrajz is.  ⌂  A szó végi ly helyesírási hiperkorrekció eredménye.

EtSz.; TESz.; EWUng. burkus, polgár