bankó A: 1785 Bankó-Tár-házokbann (NSz.); 1806 Bánko (SzT.); 1863 bángó (Kriza [szerk.] Vadr. 169) J: ’bankjegy | Banknote’ – De vö. 1781 Banko-tzédulákkal ’ua.’ (Nszt.)
Összetett szó előtagjának önállósulása. | ⌂ A bankócédula (↑) öszetételből jött létre. Ez német mintára alkotott részfordítás; vö. ném. (R.) bankozettel ’bankjegy’ [az ol. cedola di banco ’ua.’ szó alapján]. ∼ Más megnevezések: banknóta ’ua.’ (1817: Nszt.); bankjegy (1818 k.: Nszt.) ’ua.’; előbbi jövevényszó, utóbbi pedig részfordítás a ném. Banknote ’papírpénz’ alapján.
☞ MNy. 7: 215, 25: 375; EtSz.; TESz. bankjegy a.; EWUng.→ bank, cédula