balalajka A: 1839 balalaikáját (Honművész 1839. aug. 22.: 535); 1866 balalajkát (Nszt.) J: ’háromszög alakú pengetős hangszer | Balalaika’

Orosz jövevényszó. |  ≡  Or. балалайка ’balalajka’ [ismeretlen eredetű]. Vö. még le. balalajka; ukr. балалайка; stb.: ’ua.’.  ≋  Megfelelői: ang. balalaika; ol. balalaica; stb.: ’ua.’.  ⌂  Oroszból fordított szépirodalmi művekből terjedt el.

Nyr. 72: 167; TESz.; EWUng.