bakator ∆ A: 1590 bakator (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 48); 1798 bakátor (NSz.); 1829 bagator (MNy. 2: 374); 1837 bacador (MNy. 2: 147) J: 1 1590 ’kékespiros bogyójú magyar szőlő(fajta) | Rosentraube’ (↑); 2 1798 ’ilyen szőlőből szűrt bor | Rosentraubenwein’ (Nszt.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Etimonja végső soron nem magyar, és erősen kétséges, hogy összefügg-e a Bakator [szn.]-vel; vö. 1385 Ladislao dicto Bakator (OklSz.). ⚠ Egy feltételezett ol.*bacca dʼoro ’aranybogyó’ szószerkezetből való származtatása téves, mivel ilyen olasz szőlőnevet nem lehet kimutatni.
☞ TESz.; EWUng.