bakafántos × A: 1833 Baka-fántos (Kassai: Gyökerésző 1: 238); nyj. bakafáncos (MTsz.) J: 1 1833 ’makacs; makrancos | hartnäckig; widerspenstig’ (↑); 2 1842 ’akadékoskodó; kötekedő | krittelig; streitsüchtig’ (NSz.) Sz: bakafántoskodik 1844 bakafántoskodó [sz.] (Nszt.) – De vö. 1829 bakafántkodni [sz.] ’hevesen, meggondolatlanul kapkodni | ’ (Pák: Vadászattudomány 2: 181)
Belső keletkezésű, valószínűleg összetett szó. | ⌂ Az előtag bizonytalan, esetleg a →baka lehet. Az utótag az önállóan nem adatolt fántos, amely a →kacifántos-ban is meglehet, és összefügghet a →fánton-fánt-tal. A jelentések egymáshoz való viszonya a szó tisztázatlan jellege és az összetételi tagok bizonytalan jelentése miatt nem világos. A (R.) bakafántkodik-ban (↑) valószínűleg a bakafántos szóvégén található, melléknévképzőnek felfogott s elhagyásával létrehozott másodlagos alakot látjuk.
☞ TESz.; EWUng.→ baka, kacifántos, fánton-fánt