bagoly [4] A: 1211 Bogliod [sz.] [szn.] (OklSz.); 1324 Boglos [sz.] (OklSz.); 1389 Bogul [szn.] (OklSz.); 1395 k. bagul (BesztSzj. 1214.); 1405 k. bagol (SchlSzj. 1800.); 1411 Baglyas [sz.] [hn.] (OklSz.); 1481 Bagolyfalwa [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 581); 1548 bagoll' (NySz.); 1765 Bagjan [hn.] (SzT.); 1818 baguhoz (NSz.); nyj. bagók, bogój (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1211 ’egy fajta éjjeli ragadozó madár | Eule’ # (↑); 2 1786 ’éjszaka rendszeresen ébren maradó ember | Nachteule 〈vom Menschen〉’ (Nszt. bagoly¹ a.); 3 1846 ’elsőéves (főiskolai) diák | Student im ersten Jahrgang’ (Nszt. bagoly¹ a.); 4 1848 ’másoktól elvonultan élő személy; öregember | sich zurückziehende Person; der Alte’ (Nszt. bagoly¹ a.); 5 1969 ’szürkés v. barnás éjszakai lepke’ (Nszt. bagoly² a.) | ‹mn› 1791 ’ostoba | dumm’ (NSz.) Sz: baglyos 1324 Boglos [hn.] (OklSz.)

Bizonytalan eredetű, talán származékszó. |  ⌂  A →búg¹ igéből keletkezhetett -l ~ ly névszóképzővel; vö. →bögöly, →sirály. A származtatásnak hangtani nehézségei vannak: egyfelől az első szótagi u-s alakváltozat hiánya, másfelől pedig az alapszóként számításba vett igének nincs a-s változata. Az 1.-ből származó többi jelentés a baglyok életmódjával és a rájuk vonatkozó hiedelmekkel függnek össze.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.; MNy. 113: 356; MNy. 115: 205→ bagócs, búg¹