bádog A: 1329 Badak (OklSz.); 1395 k. bodok (BesztSzj. 727–728.); 1405 k. badog (SchlSzj. 1292.); 1519 batok (JordK. 182); 1678 baldog plehet (SzT.); 1806 Bádik tōltsér (SzT. bádogkanna a.) J: 1 1329 ’ólom; ón | Blei; Zinn’ (↑); 2 1416 u./¹ ’nem nemesfém | unedles Metall’ (BécsiK. 123); 3 1490 k. ’bádogedény | Blechgefäß’ (NagyvGl. 172.); 4 1604 ’lágyacélból készült vékony lemez | Blech’ # Sz: bádogos 1715 báldagos ‹mn› ’bádogból való | blechern’ (SzT.); 1765 ‹fn› ’bádogosmester | Klempner’ (MNy. 60: 218) | bádogoz 1897 bádogozták (Halmai: GyőriKárm. IV: 102)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szó belsejében a d, a szó végén a k látszik eredetibbnek. A bádik változat elhasonulás ereménye. A jelentések részben metonimikusan, részben jelentésbővüléssel keletkeztek az 1. jelentés alapján.  ⌂⇒  A magyarból: ukr.  (Kárp.) бáдог ’petróleumoskanna’; rom.  (N.) bădic ’bádog, pléh’.

☞ MNy. 8: 242; TESz.; EWUng.