baba A: 1138/ ? Boba [szn.] (MNy. 32: 131); 1211/ ? Baba [hn.] (FNESz. Boba a.); 1591 babachkac [sz.] (NySz.); 1784 babba (Baróti Szabó: KisdedSz. 9, 62. jegyzet); nyj. boba (ÚMTsz.) J: 1 1138/ ? ’kisgyermek; csecsemő | Kindchen; Säugling’ # (↑), 1831 ’ua.’ (Kreszn.); 2 1591 ’nő | Frau’ (↑); 3 1602 ’játékbaba | Spielpuppe’ # (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 231 [ɔ: 132]); 4 [birtokos személyjellel] 1787 ’vkinek a kedvese | der/die Geliebte’ (MNy. 36: 140); 5 1882 ’a szövőszék egy része; különböző takácseszközök része | Docke 〈am Webstuhl〉; Bestandteil verschiedener Webergeräte’ (Nyr. 11: 382); 6 1885 ’a tekejáték bábuja | Figur im Kegelspiel’ (Bánhidi: Sportny. 211); 7 1920 ’bekötött ujj | verbundener Finger’ (ÚMTsz.) Sz: babus 1608 Babuska [sz.] [szn.] (NytudÉrt. 28: 61); 1846 ’kisgyermek | Kindchen’ (Nszt.) | babázik 1807 Babázni [sz.] ’játék babával játszik | mit Puppen spielen’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); [meg~] 1807 ’gyereket szül | ein Kind zur Welt bringen’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); [le~] 1868 lebabázása [sz.] ’gyereket szül | ein Kind zur Welt bringen’ (Bolond Miska 1868. jan. 5.: 3)

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A kisgyermekek első artikulált hangjainak utánzására jött létre. Összefügghet a →báb szóval. Az 1. jelentés lehet az eredetibb, a többi valószínűleg ebből alakult ki metaforikusan. Hasonló gyermeknyelvi szavak: ang. baby ’csecsemő’; ném.  (kfn.) bābe, bōbe ’idős nő; anya’; albán bébe ’csecsemő’; óe. szl. baba ’dajka, dada’.  ∼  Idetartozik a (N.) bábi ’játékbaba’  (1855–1860: MNy. 38: 221), amely feltehetőleg a baba szóból keletkezett -i kicsinyítő képzővel.  ≁  Nem tartozik ide a (R.) baba ’apa; agg ember’  (1587: BudBLev. 406), amely az oszm. baba ’ua.’ átvétele.

☞ EtSz.; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 52; EWUng.→ báb, bábu, babug, babusgat