avagy A: 13. sz. közepe/ owog (ÓMS.); 1372 u./ avagÿ (JókK. 11); 1512 az wagy (KárOkl. 3: 86); 1569 auuagy (Dávid: Préd. A4a) J: ‹ksz› 13. sz. közepe/ ’vagy | oder’ (↑) | ‹hsz› 1 1416 u./¹ ’vajon | ob’ (BécsiK. 173); 2 1416 u./¹ ’legalább | wenigstens’ (BécsiK. 24); 3 1508 ’körülbelül | ungefähr’ (DöbrK. 463)
Összetett szó. | ⌂ Az a¹ (→az¹) mutató névmás + vagy ’van’ (→van) alanyi alárendelő összetétele. A mondathatár eltolódásával keletkezhetett olyan – esetleg kérdő – mondatokban, amelyekben a főmondati mutató névmás a rá következő mellékmondatra utal. ⚠ Az a¹ mutató névmásból keletkezett megszilárdult alakulatként való magyarázata kevésbé valószínű.
☞ MNy. 22: 117; TESz.; MNy. 64: 141; NéprNytud. 15–16: 120; Benkő: ÁrpSzöv. 240; EWUng.→ az¹, van¹