autonómia A: 1826 autonomia [es. nem m.] (Farkas: GLEl.); 1845 autonomiájában (NSz.); 1910 autonómia (Kelemen B.: IdSz.) J: ’önkormányzat | Autonomie’
autonóm A: 1866 autonom (Nszt.); 1910 autonóm (Kelemen B.: IdSz.) J: ’önkormányzattal rendelkező | autonom’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Autonomie; ang. autonomy; fr. autonomie; stb.: ’autonómia’; – vö. még lat. (tud.) autonomia ’ua.’ [< gör. αὐτoνoμία ’önkormányzat’] | ném. autonom; fr. autonome; ol. autonomo; stb.: ’autonóm’; – vö. még gör. αὐτóνoμoς ’önmagának törvényt szabó’ [< gör. αὐτóς ’saját’ + νóμoς ’törvény’]. ⇒⌂ A magyarba a latinból és részben német közvetítéssel került át.