aula A: 1653/ aula (Farkas: GLEl.) J: 1 1653/ ’épületek díszes csarnoka | Aula’ (); 2 1848/ ’egyetemi diákság | Studentenschaft’ (Nszt.); 3 1880–1881/ ’uralkodói udvar | Herrscherhof’ (Jókai: JubÖM. 62: 83)

aulikus A: 1787 Aulicus [es. nem m.] (NSz.); 1810/ Aulicus (Kazinczy: Lev. 7: 437); 1891 aulikus (Füredi: IdSz.) J: ‹fn› 1787 ? ’vmely, különösen a bécsi udvar politikáját támogató, udvari érzelmű személyek, politikusok, ill. ezek csoportja | Höfling; höfisch gesinnter Aristokrat, Politiker’ (), 1860 ’ua.’ (NSz.) | ‹mn› 1810/ ’vmely, különösen a bécsi udvar politikáját támogató, udvari érzelmű 〈személyek, politikusok, ill. ezek csoportja〉 | zum Herrscherhof gehörig; höfisch gesinnt’ ()

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. aula ’udvar, folyosó; a római ház csarnoka; palota, királyi udvar’ [< gör. αὐλή ’udvar; előcsarnok’] | lat. aulicus ’az uralkodói, fejedelmi udvarhoz tartozó, udvari’; lat. aulici [többes szám] ’udvaroncok’ [< gör. αὐλικóς ’az udvarhoz tartozó, udvari’].  ≋  Megfelelőik: ang. aula, aulic; fr. aula, aulique; stb.: ’aula’, ’aulikus’.  ⌂  Az aula 2., metonimikus jelentése azzal függ össze, hogy a diákok az aulában szoktak gyülekezni.  ⊚  Az aulikus történettudományi szakszóként használatos.

TESz.; EWUng.