atléta A: 1636 athléta (Farkas: GLEl.); 1844 athlet (NSz.); 1880 atléta (NSz.) J: ‹fn› 1 1636 ’birkózó; bajvívó | (Ring)kämpfer’ (↑); 2 1895 ’modern atlétikát űző sportoló | Athlet’ # (Nszt.); 3 1962 ’atlétatrikó | Art Unterhemd 〈für Männer〉, Sporthemd’ (Népszava 1962. nov. 16.: [1]) | ‹mn› 1844 ’atléta termetű | athletisch’ (↑)

atlétika A: 1793 athleticára-is (Nszt.); 1893 Atlétika (PallasLex.) J: 1 1793 ’viadal | Wettkampf’ (↑); 2 1877 ’bizonyos sportágak összefoglaló neveként | Athletik’ # (Nszt.)

A szócsalád korábbi tagja, az atléta latin jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Lat. athleta ’bajvívó, versenyző’ [< gör. ἀϑλητής ’versenyző’]; – ném. Athlet; ang. athlete; fr. athlète; stb.: ’atléta’. Nemzetközi szóként főleg a német közvetítette a magyarba, ahol latinos szóvéggel honosodott meg.

Az atlétika nemzetközi szó. |  ≡  Vö. ném. Athletik; ang. athletics; fr. athlétique; stb.: ’atlétika’; – vö. még lat. (ars) athletica ’mérkőzés, verseny’, tkp. ’atlétai mesterség’ [vö. gör. ἀϑλητικóς ’atlétai, atletikus’]. A magyarba főleg a német közvetítette, ahol latinos szóvéggel honosodott meg. Az atléta 3. főnévi jelentése önállósulással keletkezett az atlétatrikó ’ujjatlan, kivágott nyakú (férfi)trikó’  (1944: Nszt.) összetételből.  ∼  Idetartozik: atletizál ’az atlétikát műveli’  (1899: Nszt.), amely a ném. athletisieren ’ua.’ alapján keletkezett.

☞ TESz.; EWUng.