átlag A: 1839 átlagnak (Sz. Kiss: MonogrVázl. I: 333); 1851 Átlag (Szily: NyÚSz. Átló a.) J: ‹fn› 1 1851 ’átló; átmérő | Diagonale; Durchmesser’ (↑); 2 1854 ’középérték | Mittelmaß, Durchschnitt’ # (Ballagi M.: MNMSz. Durchschnittssumme a.) | ‹hsz› 1855 ’átlagban | im Durchschnitt’ (NSz.) Sz: átlagos 1846 átlagos (Jelenkor 1846. jan. 15.: 23); 1855 átlagosan ’hozzávetőleges | durchschnittlich’ (NSz.); 1857 átlagos ’átlós | diagonal’ (Szily: NyÚSz. Átló a.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ Az át (→által) határozószóból jött létre a névszóképzőnek felfogott -lag végződéssel; az alaktanhoz vö. →pamlag. Ez a végződés valójában a -lag módhatározórag; vö. aránylag ’vmihez viszonyítva’ (→arányoz). Az átlag-ot eredetileg mértani szakszóként használták. A 2. jelentés valószínűleg a ném. Durchschnitt ’átmérő; átlag’ hatására keletkezett tükörjelentés. ⌘ Nyelvújítási szó.
☞ TESz.; EWUng.→ által