atka A: 1794 atka (EtSz. 2. atka a.) J: 1 1794 ’rühatka | Krätzmilbe (Sarcoptes scabiei)’ (); 2 1799/ ’kullancs | Zecke (Acaridea)’ (Földi: TermHist. 361)

Ismeretlen eredetű. |  ⊚  Leginkább állattani szakszóként fordul elő.  ≂  Tisztázatlan idetartozású a (N.), (R.) atka ’kavicsos homok’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.).

TESz. atka¹ a., atka² a.; EWUng.