asszisztál A: 1623 magokott assistalliak (SzT.); 1746 adsistalt (SzT.); 1799 ászszisztált (NSz.) J: 1 1623 ’kivonja magát vmi alól v. vmiből | sich entziehen’ (↑); 2 1631 ’segédkezik; támogat | beistehen; stützen’ (Nyr. 91: 73)

asszisztencia A: 1682 assistentiaval (SzT.); 1748 assistantiaját (SzT.); 1911 Asszisztencia (RévaiLex. 2: 181) J: ’segítség; segédlet | Beistand, Hilfe; Assistenz’

asszisztens A: 1768/ assistensnek (MNy. 69: 494); 1880 aszszisztenseivel (NSz.) J: [jelzői értékben is] ’vkinek (rendszeresen) segédkező személy | Assistent’ #

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. assistere ’melléáll, odaáll; rendelkezésre áll, ott van; ott áll, segít, támogat’ [< lat. ad [igekötő] + sistere ’megáll’]; vö. még lat.  (k.) assistare ’segít’ | lat.  (k.) assistentia ’segítség, támogatás; jelenlét’ | lat.  (h.) assistens ’segéd’.  ≋  Megfelelőik: ném. assistieren, Assistenz, Assistent; fr. assister, assistance, assistant; stb.: ’asszisztál’, ’asszisztencia’, ’asszisztens’.  ⌂  A korábbi változatok szó belseji s hangjához vö. →passió, →árestál stb. A szó belseji sz hangot tartalmazó másodlagos alakok a klasszicizáló latin, ill. a német kiejtést követik; vö. →eszencia, →komisszió stb. Az asszisztens szó végi s hangjához vö. →evides stb.

☞ TESz.; EWUng.→ státus