aszó [6] A: 1055 azaa; azah fehe rea (TA.); 1093/ Ʒaroʒou [hn.] (MNL (OL) Dl. 248764); 1138/ Aſavfeu [hn.] (MNy. 32: 134); (†1015) 1220 k./ Chrumvrowozov [hn.] (Györffy: DHA. 1: 73); (†1015) 1220 k./ bucaozu [hn.] (Györffy: DHA. 1: 74); 1304 Zabazo [hn.] (OklSz.); 1341/ Warazow [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 125); (†1092) 1399 Keueaza [hn.] (Györffy: DHA. 1: 285) J: ’völgy; kiszáradt folyómeder | Wasserriß, zeitweiliger Wasserlauf; Trockental’
Származékszó szófajváltása. | ⌂ Az →aszik ige -ó képzős folyamatos melléknévi igenevének főnevesülése. Az ómagyarban elsősorban helynévként fordul elő. Hasonló szavakhoz vö. →erdő, →mező stb. ⚠ Finnugor egyeztetése téves.
☞ EtSz.; FUF. 19: 135; TESz.; MNy. 64: 220, 75: 147; UEW. 3, 844; EWUng.→ aszik, aszúUN UEW. № 1; UEW. № 1748