ás A: 1265 Kuthasov [sz.] [hn.] (OklSz.), de vö. →ásvány; 1395 k. aſſow [sz.] (BesztSzj. 335.) J: ’(ki)ás, váj, túr | graben’ # Sz: ásó 1265 [hn.] ‹mn› (); 1339 ? ’földmunkás, árokásó, kubikos | Gräber’ (MNy. 63: 366); 1395 k. ‹fn› ’ua.’ (); 1519 k. ’a talaj lazítására, forgatására használt kéziszerszám | Spaten’ (DebrK. 93) | ásadék 1334 Agagasadek [hn.] ’gödör | Grube’ (OklSz.); 1784 áſadék ’földből kiásott dolog | Ausgegrabenes’ (Baróti Szabó: KisdedSz.) | ásás 1393/ Marosimiclosasasa [hn.] (OklSz.) | ásatag 1858 ásatag (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A magyar szókészlet igen régi rétegébe tartozik.

EtSz.; TESz.; EWUng. áj¹, áskál, ásvány