árgyélus × A: 1844 Árgirusa (Nszt.); 1852 Árgyilusát [r.] (NSz.); 1860 argillusát [r.] (Pais-Eml. 588); 1862 árgyírussa (NSz.); 1865 árgyélusodat (NSz.); 1897 árgyelussa (NSz.) J: ‹fn› 1844 ’〈isz.-szerűen, enyhe káromkodásként〉 | potztausend!’ (↑) | ‹mn› 1 1899 ’kalandozó; bolondos | herumirrend; närrisch’ (Nyr. 28: 422); 2 1913 ’gonosz; rossz | böse; schlimm’ (ÚMTsz.) R: árgyélusát 1852 az árgyélusát! ’〈isz.-szerűen, enyhe káromkodásként〉 | potztausend!’ (↑)
Tulajdonnév köznevesülése. | ⌂ Egy népszerű és igen elterjedt 16. sz.-i széphistória hősének, Árgirus királyfinak a nevéből alakult. A főnévi jelentés tréfás-eufemisztikus értelmű használatban fordul elő az arkangyalát (→arkangyal) helyett. A melléknévi 1. jelentést a főhős kalandozásai magyarázzák. A melléknévi 2. jelentés feltehetőleg a főnévi jelentés alapján keletkezett.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.