apród A: 1300 Oprod [szn.] (OklSz.); 1416 u./¹ apꝛodoc (BécsiK. 24); 1422 aprog [szn.] (Nyr. 6: 35) J: ‹mn› 1300 ? ’kicsi | klein’ (↑), 1669 ’ua.’ (NySz.) | ‹fn› 1 1416 u./¹ ’gyermek | Kind’ (↑); 2 1444 ’tanuló, inas | Lehrling’ (MFl.); 3 1519 ’fegyverhordó szolga; apród | Schildknappe; Page’ # (JordK. 332); 4 1862 ’udvarló | Kurmacher’ (NSz.) R: apródonként 1526 approdonként ’apránként | kleinweise’ (KL. 121.)
Származékszó. | ⌂ Az →apró-ból keletkezett kicsinyítő képzővel. Eredetileg melléknév volt. A jelentésváltozáshoz vö. még →gyermek > le. giermek ’(had)apród, fegyverhordozó’. Az apródonként határozószó a disztributívuszi rag megszilárdulásával keletkezett. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. oprovda ’apród, inas’.
☞ TESz.; EWUng.→ apró