apró-cseprő A: 1598 apróstól czeproͤstoͤl (NySz.); 1613 apró-csöpü (NySz.); 1694 apró cseprőstől (SzT.); 1833 Apró-tseplő (Kassai: Gyökerésző 1: 186); 1845 Apró csiprő (NSz.); 1862 apró-csėperű (CzF.); 1873 aprócsiperű (Nyr. 2: 448) J: ‹fn› 1 1598 ’cókmók és pereputty | Habseligkeit und Sippschaft’ (↑); 2 1767 ’ócskaság, limlom; ügyes-bajos dolgok | Krempel; Kleinkram’ (NSz.) | ‹mn› 1613 ’jelentéktelen; kicsi | klimperklein’ # (↑)

Összetett szó, ikerszó. |  ⌂  Az →apró + cseprő összetétele. Keletkezésmódjához vö. →csetepaté, →csihi-puhi stb. Az önállóan nem adatolható utótag származékszó egy relatív fiktív tőből. Az r gyakorító képzős relatív fiktív tő a feltehető ’felnövő, felserdülő, felcseperedő’ jelentésben a →cseperedik tövével lehet azonos. A jelentések alakulását az előtagon kívül a →csepp, a csöpörödik ’elsilányul, összeaszik’ (→töpörödik)  (EtSz.), valamint a csepű (↑ 1613) is befolyásolhatta; vö. apró-töprő  (1685: EtSz. csëprő a.); apró-csepp  (1766: NSz.): ’kicsi’. Vö még apró-cseperke ’ua.’  (1861: NSz.). A szó a régi nyelvben leginkább a -stól/-stől szociatívuszi raggal állt.

☞ EtSz. csëprő a.; MNy. 38: 364, 62: 300; TESz.; EWUng.→ apró, cseperedik