apáca A: 1256 appacchafalua [hn.] (OklSz.); 1266/ Apachasumlo [hn.] (OklSz.); 1372 u./ apacʒa lyanok (JókK. 73) J: 1 1256 ’női szerzetes | Nonne’ # (↑); 2 1881 ’kos alá még nem bocsátott fiatal nőstényjuh | noch nicht zugelassenes junges Schaf’ (Nyr. 10: 329)
Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. | ≡ Szbhv. (Što) òpatica, (Kaj) opatìca ’apáca, apátnő’; szln. opatica ’apátnő’ [< ném. (óbajor) appātissā ’ua.’, de számolhatunk a szbhv. (Kaj) òpat ’apát’, ill. szln. opat ’ua.’ hangalaki és jelentésbeli hatásával is; vö. →apát]. 2 Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (óbajor) appātissā, – ném. Äbtissin ’apátnő’ [< lat. (e.) abbatissa ’ua.’]. ▣ ⌂ A 2. jelentés tréfás metafora.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 62; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ apát