anyanyelv A: 1776 Anya nyelvét (Nyr. 85: 216); 1803 anyanyelv (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: ’gyermekkorban, a családtól, ill. a közvetlen környezettől elsajátított nyelv | Muttersprache’ # – De vö. 1645 anyai nyelvuͤnkben ’ua.’ (CorpGr. 294)
Német mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. Muttersprache ’anyanyelv’ [a lat. (k.) materna lingua ’ua.’ alapján]. ≋ Megfelelői: ang. mother tongue; fr. langue maternelle; szbhv. maternji jezik; stb.: ’ua.’. ⌂ A magyarban az →anya + →nyelv összetétele. ⌘ Nyelvújítási szó.