alsó A: 1260 Alsokut [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 11: 474); 1307 Olsozule [hn.] (OklSz.); 1405 k. alſo ayak (SchlSzj. 335.); 1557 Aloso (LevT. 1: 274); 1587 arso (SzT.); 1710 Aso (SzT.); 1865 Ausó (NSz.); nyj. alsu, assó (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1260 ’alacsonyabban fekvő 〈terület〉 | niderer liegend 〈Gebiet〉’ # (↑); 2 1405 k. ’alul levő | unterer’ # (↑); 3 1559 ’déli oldalon, irányban fekvő vmi | in südlicher Richtung liegend’ (Székely I.: Krón. 104b); 4 1750 ’alacsonyabb rendű | niederer, Nieder-’ # (Wagner: Phras. Studium a.); 5 1838/ ’mély 〈hang〉 | tief 〈Ton〉’ (NSz.) | ‹fn› 1 1720 ’kártyafigura | Unter 〈im Kartenspeil〉’ (NSz.); 2 1882 ’alsóruha | Unterwäsche’ (NSz.) Sz: alsós 1900 alsóstól ‹fn› ’egyfajta kártyajáték | Art Kartenspeil, Klabrias’ (NSz.); 1958 ’általános iskola 1–4. évfolyamába járó tanuló | Schüler einer niederen Klasse’ (NSz.) | alsózik 1898 alsóztak (PNapló 1898. dec. 17.: 8); 1900 alsózókkal [sz.] (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  Az →al ’alföld; alsó rész, legalsó fok’ szóból jött létre melléknévképzővel. Az arsó alakhoz vö. berső (→belső), ferső (→felső) stb. A főnévi 1. jelentés a német Unter ’alsó ‹a kártyában›’ hatását mutatja. A főnévi 2. jelentés különböző összetételek első tagjának önállósodásával keletkezett. Vö. alsóing ’aláöltözetként viselt ing, trikó’ (1587: SzT.).

☞ D. Bartha: Szóképz. 122; MNy. 58: 27; TESz.; Nyr. 93: 229; EWUng.→ al