álorca A: 1520 k. alarchya (ZolnaiGl.); 1550 k. al orcza (KolGl.) J: 1 1520 k. ’maszk | Maske’ (); 2 1589 ’kísértet | Gespenst’ (MFl.); 3 1636 ’ürügy; tettetés | Vorwand; Verstellung’ (NySz.)

álarc A: 1809/ álarczos [sz.] (NSz.) J: ’maszk | Maske’ #

Összetett szó. |  ⌂  Az →ál ’hamis, nem igazi’ + →orca ’arc’ ill. az arc (→orca) szavakból keletkezett, jelzői alárendeléssel. Az álorca 2., 3. jelentése az 1. jelentésből alakult metafora. – Az álarc az irodalmi nyelv által vált elterjedtté.

Szily: NyÚSz.; TESz. álarc a.; EWUng. ál, álca, orca