álomszuszék A: 1723 álom-szúszék (NySz.); 1807 álomszuszék (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: ’sokat alvó, aluszékony természetű 〈ember〉 | Langschläfer’ #
Összetett szó. | ⌂ Az →álom + →szuszék jelöletlen birtokos jelzős alárendelő összetétele. Tréfás szóalkotással keletkezett; a jelentéséhez vö. a következő összetételeket: boriszák ’iszákos, borissza’ (1585: Cal. 18); méregzacskó ’méregzsák’ (1867: CzF.) stb., amelyekben az utótag (→iszák¹, →zacskó) – éppúgy, mint a →szuszék – egy zsákszerű tartót, tárolót, edényt jelent. Jelentéséhez vö. még álomtáska ’hétalvó’, tkp. ’álomtáska’ (1756: NySz.); (N.) álomtarisznya ’ua.’ (ÚMTsz.). A →szuszék hangalakja (az alvó ember szuszogását idézve) népetimológásan a →szuszog--ra is utal. Vö még álomszuszi ’hétalvó’ (1799: Márton J.: MNSz.–NMSz. Schlafmütze a.); (N.) álomszuszó ’ua.’ (ÚMTsz.).