aló A: 1749 Aló! (NySz.); 1782 Alló (Nszt.); 1800 álló (Nszt.) J: ’nosza, rajta | nur zu, los’

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (au.) alló, allón, – ném.  (R.) allons ’nosza, rajta, előre!’ [< fr. allons ’gyerünk!’].  ⊚  A magyarban vadászati, ill. katonai műszóként honosodhatott meg.

EtSz.; TESz.; EWUng. allé, alómars