állapik † A: 1416 u./¹ allapėc (BécsiK. 37) J: 1 1416 u./¹ ’megáll | stehenbleiben’ (↑); 2 1416 u./² ’kitart vmi mellett | festhalten an etw’ (MünchK. 26rb) Sz: állaptat 1416 u./¹ allaptatac ’megáll(ít), leáll(ít) | anhalten’ (BécsiK. 21)
állapot A: 1513 alapatban (NytudÉrt. 40: 217); 1517 allapatban (DomK. 194); 1578 allapotoknak (SzT.) J: 1 1513 ’helyzet | Zustand’ # (↑); 2 1517 ’hivatali állás, beosztás | Amt’ (↑); 3 1519 ’testalkat | Gestalt; Form’ (JordK. 218); 4 1596 ’jómód | Wohlstand’ (NySz.); 5 1709 ’dolog | Sache’ (MNy. 5: 461)
állapodik A: 1562 meg álapodot [sz.] (NySz.); 1604 Állapodom [▽] (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 [meg~ ik.-vel] 1562 ’egy bizonyos fejlődési fokon megszilárdul | sich festigen’ # (↑); 2 [meg~ik] 1578 e. ’megáll, (meg)marad, ott marad | stehenbleiben’ (MNy. 75: 508); 3 1753 ’alapul | sich gründen’ (NSz.); 4 [meg~ ik.-vel] 1848/ ’(közös) álláspontra jut | Übereinkommen treffen’ # (NSz.)
állapít A: 1569 allapitvan [sz.] (SzT.); 1588 allapethattya [sz.] (NySz.) J: 1 1569 ’állít | stellen’ (↑); 2 [meg~ ik.-vel] 1708 ’véleményt alkot és nyilvánít; meghatároz | feststellen; bestimmen’ # (Pápai Páriz: Dict.)
A szócsalád alapja, az állapik származékszó. | ⌂ Az →áll¹ szóból keletkezett -p mozzanatos képzővel; az alaktanához vö. csillapodik (→csillapít), ülepedik (→ül¹).
Az állapot, állapodik, állapít származékszavak. | ⌂ Mindegyik az állapik szóból, -t névszóképzővel, -odik visszaható képzővel, -ít műveltető képzővel alkotott származékszó.