alig A: 1372 u./ elyg, nagyaeleg (JókK. 65, 81); 1416 u./¹ aleg (BécsiK. 44); 1416 u./² alig (MünchK. 66rb); 1510 alek (MargL. 3); 1566 allég, ellég (Heltai: Fab. 36); nyj. allyig (MTsz.); ajjig, alëg (ÚMTsz.); elyig (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’nehezen | schwerlich’ # (JókK. 64); 2 1372 u./ ’szinte nem | fast nicht’ # (JókK. 146); 3 1372 u./ ’körülbelül 〈annyi〉 | ungefähr 〈soviel〉’ (JókK. 158); 4 1513 ’aligha | kaum’ # (NagyszK. 16); 5 1517 ’igen ritkán | ganz selten’ # (DomK. 129); 6 1604 ’gyengén 〈van〉 | unwohl 〈sein〉’ (Szenczi Molnár: Dict.)
Megszilárdult ragos alakulat. | ⌂ Az →al ’alsó rész, legalsó fok’ szóból jött létre -ig terminatívuszraggal. Eredeti jelentése ’le a földig, alapjáig v. le a padlóig, vminek az aljáig’ lehetett. Ehhez vö. a 6. jelentést is. Az alig és elig alakok szó eleji a és e hagja közti összefüggés nem tisztázott. ⚠ Az →elég-gel való kapcsolata tisztázatlan.
☞ EtSz.; Klemm: TMondt. 603; TESz.; EWUng.→ al