albán A: 1559 Albanoſoc (Székely I.: Krón. 6b); 1575 Albaniſoktól (Heltai: Krón. 4a); 1604 Albanuſok (Szenczi Molnár: Dict. Tiberínus a.); 1742/ ? albánok (NSz.) J: ‹fn› 1559 ’albán ember | Albaner’ # (↑) | ‹mn› 1854/ ’az albánokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | albanisch’ # (↑)
Latin jövevényszó, később nemzetközi szó. | ≡ Lat. Albani [többes szám] ’albán ember’, Albanus ’albán’ [< gör. ̓Αλβανoί [többes szám], ̓Αλβανóϛ ’albán ember’] ≋ Vö. még ném. Albaner; ang. Albanian; fr. Albanais; stb.: ’ua.’. ⌂ Az albán alakhoz vö. →alán. – Egyéb megnevezések: →arnót, →orbonász.