aktuális A: 1708–1710/ actualis (MNy. 69: 492); 1807/ actuális (NSz.); 1888 aktuális (Nszt.) J: 1 1708–1710 ’tényleges; valóságos | tatsächlich; wirklich’ (↑); 2 1835 ’időszerű | aktuell’ # (Kunoss: Gyal. Actualis a.)
aktualitás A: 1794 actualitásba (MKurir 1794. máj. 9.: 567); 1834 Actualitásban (NSz.); 1893 aktualitás (PallasLex.) J: 1 1794 ’működés | Tätigkeit’ (↑); 2 1871 ’éppen zajló esemény | jüngste Geschehnisse’ (Nszt.); 3 1888 ’időszerűség | Aktualität’ (Nszt.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) actualis ’tényleges, valóságos, működésben levő’, (h.) ’ua.; jelenlegi; időhöz kötött’ [< lat. actus ’tevékenység, eljárás, módszer; stb.’; vö. →aktus] | lat. (k.), (h.) actualitas ’valóság, ténylegesség’. ≋ Megfelelői: ném. aktuell, Aktualität; fr. actuel, actualité; stb.: ’aktuális’, ’aktualitás’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →fatális, →humanitás stb.
☞ TESz.; EWUng.→ aktus