akkurátus A: 1758 accuratus (SzT.); 1819 accurátus (NSz.); 1847 akkuratusan (NSz.); 1873 akkurátos (NSz.); nyj. akkorátus (NSz.); akkurátes (ÚMTsz.) J: 1 1758 ’pontos | genau’ (↑); 2 1819 ’gondos | sorgfältig’ (↑); 3 1875 ’derék; becsületes | brav; ehrlich’ (Nyr. 4: 93)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. accuratus ’gondosan végzett, szabatos, pontos’ [< lat. accurare ’gondoz, gondosan készít’]. ≋ Megfelelői: ném. akkurat ’pontos(an)’; ang. accurate ’pontos, szabatos; szavahihető’; stb. ⌂ A szó végi s-hez vö. →ámbitus, →április stb. ⚠ A németből való származtatása téves. ∼ A (R.) akkuráte ’nagy gondossággal, pontosan’ (1720: SzT.) a lat. accurate ’ua.’ határozószóra megy vissza. A (N.), (R.) akkurát ’ua.’ (1810: Nszt.) a ném. akkurat ’ua.’ átvétele.
☞ TESz.; EWUng.→ kúrál