akadémia A: 1559 Academia (Székely I.: Krón. 147a); 1604 Acadamia (Szenczi Molnár: Dict. Argentína a.); 1635 académiája (NySz.); 1769 Akadémiákon (SzT.); 1807 Acadomia (NSz.) J: 1 1559 ’iskola; főiskola | Schule; Hochschule’ # (↑); 2 1787 ’legfelsőbb tudományos testület | Akademie der Wissenschaften’ # (Nszt.); 3 1796 ’hangverseny | Konzert’ (NSz.); 4 1844 ’bemutató (előadás) | Erstaufführung’ (NSz.) Sz: akadémiai 1783 Akadémiai (Nszt.) | akadémista 1759/ akadémistát (MNy. 69: 492); 1820 Akademisták [sz.] (Nszt.)

akadémikus A: 1594 e. Academicuſoknac (Balassi: Camp. 14); 1794 Akademikus (SzT.); 1798 Akadémikusoknak (NSz.) J: ‹fn› 1 1594 e. ’tudós | Gelehrter’ (↑); 2 1782 ’főiskolás | Hochschüler’ (Nszt.); 3 1787 ’vmely tudományos akadémia tagja | Mitglied einer Akademie der Wissenschaften’ # (Nszt.) | ‹mn› 1 1604 ’akadémiai | akademisch’ (↑); 2 1894 ’elméleti; elvont | theoretisch; abstrakt’ # (Nszt.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. Academia ’Platón (és Cicero) filozófiai akadémiája; filozófiai iskola’, (h.) ’városi iskola; a platóni filozófiai irányzat’ [< gör. Ἀκαδήμεια ~ Ἀκαδημία ’‹Akadémosz héroszról elnevezett liget Athéntól északnyugatra, a Kefisszosz folyó mellett; e ligetben tartotta filozófiai előadásait Platón›’] | lat. Academicus ’Platón, ill. Ciceró akadémiájához tartozó’, (h.) ’a platóni tanítások követője’ [< gör. Ἀκαδημαϊκός ’a platóni akadémiához tartozó filozófus és hallgató’]. A 15. sz. közepén az itáliai humanizmus alkalmazta újra az akadémia fogalmát. A ’legfelsőbb tudományos testület’ jelentés a francia nyelvben alakult ki.  ≋  Megfelelői: ném. Akademie, akademisch, Akademiker; fr. académie, académique; stb.: ’akadémia’, ’akadémiai’, ’akadémikus’.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.