akác A: 1783 Ákátz-fa (Nszt.); 1783 Akátz-fa (NSz.); 1787 akatz-fa (NSz.); 1788 akászerdö́tskék (NSz.); 1788 ákkátzot (MNy. 32: 112); 1804 agátzi (NSz.); 1809 Akátzi-fa (NSz.); 1818 ákáz (NSz.); 1854 Ágiczafa (NSz.); 1856 akácza (NSz.); 1861 ágáczfa (NSz.); 1862 agacs, akacs (CzF.); 1872 agárca fa (Nyr. 1: 375); 1877 agácza-fába (NSz.); nyj. ogáci, ogáco (ÚMTsz.) J: ’tövises ágú, fürtös, illatos virágú fa | Robinie (Robinia)’ # Sz: akácos 1853 akászos ‹mn› ’olyan 〈hely v. terület〉, ahol akácfák nőnek | von Robinien bewachsen’ (PNapló 1853. ápr. 7. : [2]); 1857 ‹fn› ’akáccal benőtt hely’ (PNapló 1857. ápr. 2.: [2])

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) akȧ’z, agātßa, agādse ’hamis akác’; – ném. Akazie ’ua.; egyiptomi akác’ [< lat. acacia ’egyiptomi akác’ < gör. ἀκακία ’ua.’]. A hamis akácot a 17. sz.-ban hozták be Amerikából. A névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácra emlékeztető tüskéje, fehér virága és szárnyas levele.  ≋  Megfelelői: ang. acacia; fr. acacia; stb.: ’ua.; hamis akác’.  ⌂  A növény gyorsan elterjedt Magyarországon, és szinte jellegzetesen magyar fává lett. Számos alakváltozata is elterjedtségével függ össze. Az akác alak valószínűleg az akáci, agáca alakokból való elvonás, a képzőnek vagy ragnak érzett szóvég elhagyásával. Több alakváltozat is népetimológiával jöhetett létre.  ⚠  A latinból való közvetlen származtatása téves, de a (R.) akácia ’egyiptomi akác; ennek a fának a nedve’  (1577 k.: OrvK. 291) közvetlenül került át a latinból (↑).

☞ TESz.; Farkas: GLEl. 21, 44; EWUng.