agitál A: 1589/ agitaltatot [sz.] (SzT.); 1716 agitálta magát (MNy. 75: 255) J: 1 1589/ ’tárgyal | unterhandeln’ (); 2 1716 ’tevékenykedik | sich betätigen’ (); 3 1757 ’kever, lötyögtet 〈folyadékot〉 | umrühren; (über)schwappen lassen’ (MNy. 68: 7); 4 1848 ’megnyer; buzdít | gewinnen; aufmuntern’ # (Nszt.); 5 1848 ’lázít | aufwiegeln’ (Nszt.)

agitáció A: 1708–1710/ agitatója [ɔ: agitatiója] (MNy. 69: 492); 1833 agitatio (MNy. 69: 492); 1868 agitáció (Nszt.) J: 1 1708–1710/ ? ’lázítás | Aufwiegelei’ (), 1833 ’ua.’ (); 2 1838 ’felkelés, lázadás | Aufruhr, Aufstand’ (MNy. 69: 492); 3 1842 ’meggyőzés; buzdítás | Überzeugen; Aufmunterung’ (Nszt.); 4 1870 ’politikai eszmék terjesztése | Verbreitung politischer Ideen, Losungen’ (Nszt.)

agitátor A: 1822 agitatoroknak (NytudÉrt. 93: 29); 1848 agitátorokat (Nszt.) J: 1 1822 ’lázító | Aufwiegler’ (); 2 1843 ’vmely 〈politikai〉 eszme terjesztője | Verbreiter einer (politischen) Idee’ # (Nszt.)

A szócsalád legkorábbi tagja, az agitál latin jövevényszó. |  ≡  Lat. agitare ’űz, hajt; mozgat, mozdít; stb.’ [< lat. agere ’mozgásba hoz; űz, hajt; tesz, csinál, cselekszik; stb’; vö. →ágál].  ≋  Megfelelői: ném. agitieren; ang. agitate; fr. agiter; stb.: ’agitál’.  ⌂  A 2. és 3. jelentés az elsődleges, a többi ezekből alakult metaforikusan.

Az agitáció és az agitátor nemzetközi szók. |  ≡  ném. Agitation; ang. agitation; fr. agitation; stb. ’mozdítás, mozgatás, agitáció’; – vö. még lat. agitatio ’mozdítás, mozgatás, mozgás, tevékenység’ | ném. Agitator; ang. agitator; fr. agitateur; stb.: ’agitátor’; – vö. még lat. agitator ’hajcsár, kocsis’. A modern jelentések az angolban és a franciában alakultak ki, és innen terjedtek el az európai nyelvekben.  ⇒⌂  A magyarba a latinból és a németből kerültek át.

Nyr. 48: 113, 77: 467; TESz. agitáció a.; EWUng. ágál