zsebrák × A: 1456 k. ſobrak (SermDom. 2: 688); 1519 k. zobragsagra [sz.] (DebrK. 278); 1560 k. 'Sobrac (GyöngySzt. 2745.); 1708 'Zobrák (Pápai Páriz: Dict.); 1761 subrák (NSz.); 1783 sibrákságot [sz.] (NSz.); 1800 Zsabrák (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1801 zsebrák (NSz.); 1815 k. Zsubrik (Kassai: Bef. 189); nyj. zsëbrák (MTsz.) J: 1 1456 k. ’szegény, szűkölködő ember; koldus | Notleidende(r); Bettler’ (SermDom. 2: 688) (↑); 2 [jelzői értékben is] 1519 k. ’fösvény, zsugori személy | Knauser’ (DebrK. 278) (↑); 3 1858/ ’harácsoló zsoldos katona | plündernder Söldner’ (NSz.) Sz: zsebrákság 1470 ſobrakſagoth ’nyomorúság, szükség, ínség, silányság | Dürftigkeit’ (SermDom. 2: 533)
Jövevényszó egy nyugati szláv nyelvből. | ≡ Cseh žebrák; szlk. žobrák; le. żebrák: ’koldus, kéregető’ [?onomatopoetikus eredetű; talán a koldusok mormogó, siránkozó hangjának utánzására keletkezhetett]. ≋ Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók. ≂ Tisztázatlan idetartozású: 1470 k. zobrag[bori] ’koriander’ (Gl. zob-rágbori a.). Ez összetételnek és íráshibának tűnik; vö. →bors és 1590 Sobrag bors fu ’koriander’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 13).
☞ Kniezsa: SzlJsz. 580; TESz.; MNy. 87: 359; EWUng.