zsaru A: 1870 zsarók (NSz.); 1886 zsoró (Nyr. 15: 519); 1901 saru (Zolnay–Gedényi); 1908 zsalu (Zolnay–Gedényi); 1911 zsaru (Pais-Eml. 515) J: 1 1870 ’csendőr, pandúr | Gendarm’ (↑); 2 1897 ’rendőr, kopó | Bulle 〈Polizist〉’ (Nyr. 26: 213)
Bizonytalan eredetű, esetleg játszi szóalkotás. | ⌂ Talán a →zsandár-ból keletkezett. A nyelvjárásokban keletkezhetett; ezekből került át az argóba, de ma még szélesebb körben vált elterjedtté. ∼ Idetartozik még: zsernyák ’hekus, zsaru ‹rendőr›’ (1932: NSz.).
☞ TESz.; EWUng.→ zsandár