vipera A: 1495 e. vipera (GuaryK. 24); 1577 k. vipęra (OrvK. 224); 1898 vípera (Rell: LatSz. 54) J: 1 1495 e. ’egy fajta mérges kígyó | Viper (Vipera berus)’ # (); 2 1825 ’gonoszkodó, áskálódó nőszemély | boshaftes, ränkesüchtiges Weib’ (NSz.); 3 1998 ’kihúzható teleszkópos fémbot | ausziehbarer metallener Knüppel’ (Kurír 1998. márc. 31. (reggeli kiadás): 10)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. vipera ’vipera; kígyó ‹szitokszóként›’ [< lat. *vivi-pera, *vivo-pera tkp. ’elevenszülő’; vö. még lat. vivus ’élő, eleven’ és parere ’szül, világra hoz’; a megnevezés alapja, hogy a viperák ivadékai rögtön a tojásrakás után kimásznak a tojásból].  ⇒⌂  Megfelelői: ném. Viper; fr. vipère; stb.: ’vipera ‹átvitt értelemben is›’.  ⌂  Az átvitt értzelmű szóhasználathoz vö. →áspis, →fúria stb. A 3. jelentés metaforikusan keletkezett.

TESz.; EWUng. elparentál, vivát