vigasztal A: 1372 u./ vÿgaʒtalÿuala (JókK. 102); 1755 megvígasztalni [sz.] (MNy. 37: 128) J: 1 1372 u./ ’(meg)gyógyít | heilen’ (↑); 2 1372 u./ ’vkinek bánatát, szomorúságát enyhíteni igyekszik | trösten’ # (JókK. 73); 3 1755 ’kárpótol vkit | entschädigen’ (↑) Sz: vigasztalás 1372 u. vÿgaʒtalaſarol (JókK. 59) | vigasztalat 1416 u./¹ vigaztalaṫṫara ’vigasz | Trost’ (BécsiK. 258) | vigasztaltatik 1456 k. vighaʒtaltatikh ’vigaszban részesül | getröstet werden’ (SermDom. 2: 453) | vigasztalódik 1791 vígasztalódik (NSz.)

vigaszik † A: 1372 u./ meg Vÿgaſtat [sz.] (JókK. 72); 1416 u./² megviģaʒic [▽] (MünchK. 14ra); 1832 Vígaszik (Kreszn.) J: ’meggyógyul | genesen’ Sz: vigaszás 1372 u./ vÿgaʒaſat ’ | Genesen’ (JókK. 60) | vigaszhatatlan 1456 k. vigaʒhatatlanok ’gyógyíthatatlan | unheilbar’ (SermDom. 2: 488)

vigaszt † A: 1372 u./ meg vigaʒt (JókK. 72); 1546 ví(g)assza [?✐] (NádLev. 124) J: 1 1372 u./ ’meggyógyít | gesund machen’ (↑); 2 1546 ’vidít, vidámít | anheitern’ (↑) Sz: vigasztás 1474 vigaʒtaſara ’gyógyítás | Heilen’ (BirkK. 3)

vigasz A: 1807 Vígasz (NSz.); 1807 Vigasztalan [sz.] (Szily: NyÚSz.) J: ’vigasztalás | Trost’ #

A szócsalád valószínűsíthető alapja, a vigaszt származékszó. |  ⌂  A →víg melléknévből jött létre -szt igeképzővel, amelynek általában deverbális igeképzői funkciója van; a denominális igeképzői funkcióhoz vö. azonban hamvaszt (→hamu), lyukaszt (→lyuk) stb.

A vigasztal származékszó. |  ⌂  A vigaszt-ból keletkezett műveltető képzővel.

A vigaszik származékszó. |  ⌂  A vigaszt mellett analógiásan jöhetett létre visszható -ik képzővel.

A vigasz elvonás eredménye. |  ⌂  Tudatos szóalkotással keletkezett a nyelvújítás korában.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A szavak jelentései eredetileg a lelki vidámságra vonatkozhattak.

☞ TESz.; EWUng.→ víg