vidék A: 1372 u./ vÿdeknek (OklSz.); 1416 u./¹ vidėc (BécsiK. 43); 1490 vydik (SzalkGl. 84.); 1672 védékét (NySz.); nyj. vigyik (MTsz.); vüdék (MNy. 55: 51) J: 1 1372 u./ ’〈vmely országhoz, településhez viszonyítva〉 más, idegen hely, terület | Gegend, Gebiet’ # (); 2 1416 u./¹ ’tartomány, országrész | Landesteil’ (BécsiK. 14); 3 1416 u./¹ ? ’a fővárostól v. vmely nagyvárostól távolabb eső, a nagyvárosi életmódhoz nemigen igazodó terület, kisváros, település, falu | ländliches Gebiet, Kleinstadt, Dorf’ # (BécsiK. 251), 1866 ’ua.’ (NSz.); 4 1416 u./² ’vmely helységnek, városnak a környéke | Umgebung einer Ortschaft’ # (MünchK. 9ra); 5 1511/ ’idegen terület 〈egy településhez képest〉 | fremdes Gebiet 〈im Vergleich zu einer Siedlung〉’ (TörtTár 1903: 418); 6 [jelzői értékben] 1584 ’környéken levő; környékről származó | in der Umgebung seiend; aus der Umgebung stammend’ (NytudÉrt. 88: 47); 7 1844/ ’vmely testrész tájéka | Gegend eines Körperteils’ (NSz.) Sz: vidéki 1511/ vidéki ’más helyről, területről származó | von einem anderen Ort stammend’ (TörtTár 1903: 418); 1845/ ’nem a fővárosban lakó | nicht in der Hauptstadt wohnend’ (NSz.) | vidékies 1842 vidékiesen (Regélő 1842. jún. 16.: 383); 1851 vidékies (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szó hangalakja alapján a szóvégi k esetleg névszóképző lehet, amely azonban nehezen bizonyítható.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: 1211Vidikes [szn.](OklSz.); 1227Videkus [szn.](OklSz.); 1291Wydekwelge [hn.](OklSz.).  ⚠  A →vendég szóból való magyarázata téves.

TESz.; MNy. 74: 339; GPann. 2: 113; Hadrovics: UElSk. 535; EWUng.