vers A: 1372 u./ verſett (JókK. 73); 1913 vörs (Nyr. 42: 335); nyj. vörszöt (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’előírt imaszöveg | vorgeschriebener Gebetstext’ (); 2 1474 ’ritmusos szövegrész | rhythmischer Textteil’ (BirkK. 8); 3 1490 ’költemény; dalszöveg | Gedicht; Liedertext’ # (MNy. 62: 81); 4 1604 ’verssor; versszak | Verszeile; Strophe’ (Szenczi Molnár: Dict. Octóſtichon a.) Sz: verses 1604 Verſes koͤnyv (Szenczi Molnár: Dict. Cénto a.) | versezet 1612/ versezeteket ’cikkely, szakasz’ (MNy. 8: 264) | versel 1771 verselésre [sz.] (NSz.) | versike 1861 versikék (MNyszet. 6: 363)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. versus, (R.) vorsus ’barázda; sor az írásban; vers; versszak, strófa; költészet’ [< lat. vertere ’megfordít, átfordít’; a latinban egykor az eke megfordítására vonatkozott].  ≋  Megfelelői: ném. Vers; fr. vers; stb.: ’vers; versforma; sor; versszak, strófa’.  ⌂  A latin us szóvég kieséséhez vö. →ádvent stb. A szóvégi s-hez vö. →evidens stb.  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (R.) verș ’vers, rím’.

TESz.; EWUng. perverzitás, próza, reverzális, versben, verszt

versenkedik A: 1395 k. ve'ſenkedes [sz.] (BesztSzj. 179.); 1519 verſenkó̗dyk [] (JordK. 389) J: ’verseng, vetélkedik | wetteifern’

versenség A: 1405 k. verʳſenſeg (SchlSzj. 663.) J: ’viszály, veszekedés, vita, civódás, civakodás | Streit, Zank’

verseng A: 1479 versenges [sz.] (Gl.); 1577 k. veͦrſeͦngeͦttenek (OrvK. 223) J: ’versenyez, rivalizál | wetteifern, rivalisieren’ #

versenyes A: 1533 versenysek [ɔ: versenyesek] (NySz.); 1541 verseǹesek (NySz.); 1552 Versönyös [?] (Ballagi A.: RNySz. 375); 1577 k. veͦrſeͦnÿeͦs (OrvK. 16) J: 1 1533 ’versengő, vetélkedő, rivalizáló | rivalisierend’ (); 2 1577 k. ’makacs, nyakas | hartnäckig’ ()

verseny A: 1643 voͤrſoͤnnyel (Comenius: Jan. 156); 1673 versennyel [] (NySz.); 1763 Versen (NSz.) J: ’versengés, versenyzés | Wettbewerb’ # Sz: versenyez 1645 versenyez (Szily: NyÚSz.)

versel A: 1653 veselloͤt [sz.] (MNy. 15: 149) J: ’verseng, versenyez | wetteifern’

Valószínűleg származékszók. |  ⌂  A szócsalád tagjai belső fejlemények, valószínűleg származékszavak (verseny kivételével). Az alapszó a versent, ill. a versen (→versben) lehetett. A szóvégek különböző igeképzők és névszóképzők; vö. ellenkedik (→ellen), tüsténkedik (→tüstént) stb. Az értelmezés nehézsége, hogy a legtöbb származékszó korábbról adatolt mint feltételezett alapszava. A szócsalád tagjainak jelentése a versent szó ’versengve, versenyezve’ jelentéséből jól magyarázható.

A verseny elvonás. |  ⌂  A verseny elvonás az igékből vagy névszókból.

A szócsaládhoz még |  ≂  Tisztázatlan idetartozású: 1138/Werſun [szn.](MNy. 32: 135).  ⚠  Az ótörökből való származtatása téves.

TESz. verseng a.; MNy. 78: 173; StUASuppl. 1: 227; EWUng. hang-, holt-, kamara-, versben