vajákol ∆ A: 1657 vahákol (NySz.); 1842 vajákol (NSz.); 1854 vahakolni [sz.] (NSz.) J: ’kiabál, kiált 〈varázsszót〉 | ausrufen 〈haupts. Zauberwort(e)〉’
vajákos ∆ A: 1855 vajákost (PNapló 1855. júl. 23.: [1]); 1856/ vajákost (NSz.) J: [jelzői értékben is] ’kuruzsló(nő) | Kurpfuscher(in)’
A szócsalád alapja, a vajákol származékszó. | ⌂ A →vaj² ~ vah szóból keletkezett gyakorító képzővel; vö. →harákol, →kovákol stb. A →bájos szócsalád jelentéstani hatásával is számolni lehet.
A vajákos származékszó. | ⌂ A vajákos a vajákol alapján jeletkezett -s névszóképzővel. Ez a főnév a kiinduló elemnél sokkal ismertebb lett, de használata ma már egyre jobban visszaszorult.
A szócsaládhoz még | ∼ Idetartozik: (R.) vahorász ’kikiált ‹főleg varázsigét›’ (1763: NSz.).
☞ TESz. vajákos a., vahákol a. is; EWUng.→ vaj²