vörös A: 1075/ ? woꝛoſer [hn.] (MNL (OL) Dl. 238483); 1121/ Weresthow [hn.] (MNy. 23: 362); 1211 ? Weruss [véres is lehet, l. vér] [szn.] (OklSz.); 1227 Werustou [hn.] (OklSz.); 1231 Wyrusmort [hn.] (OklSz.); 1275 Wereskurtuel (OklSz.); 1276 Veristo [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 260); 1278/ Weressalma [hn.] (Szentpétery: KritJ. 2/2–3: 206); 1311 Weurusto [hn.] (OklSz.); 1416 u./¹ vèrès (BécsiK. 291); 1416 u./² vèꝛes (MünchK. 34va); 1416 u./³ vo̗ro̗s (AporK. 174); 1481 e. wúreſch (MNy. 85: 7); 1533 Veroͤsseiteni [sz.] (Murm. 2558.); 1556 wöres (OklSz.); 1600 verres (Ethn. 95: 244); 1805 vërës (NSz.) J: ‹mn› 1 1121/ ’(barnás árnyalatú) piros; pirosas | (braun)rot; rötlich’ # (); 2 1848/ ’piros színű 〈a forradalom jelképeként〉 | rot 〈als Revolutionssymbol〉’ # (NSz.) | ‹fn› 1 1560 k. ’piros színű tárgy 〈festék, fonal, ruha stb.〉 | Rotes, roter Stoff’ (GyöngySzt. 3207.); 2 1577 k. ’vörös szín | Rot’ (OrvK. 17); 3 1714 ’vörös kiütéses betegség, skarlát | exanthematöse Krankheit, Scharlach’ (Nyr. 71: 109); 4 1847 ’vörösbor | Rotwein’ (NSz.); 5 1851 ’forradalmár; kommunista elvű személy | Revolutionär; Kommunist’ # (MNy. 55: 393); 6 1857 ’játékkártyában piros színű figura, illetőleg ilyennel mintázott kártyalap | Rot 〈Spielkarte〉’ (NSz.) Sz: vörösség 1416 u./¹ vèrèſſegen (BécsiK. 291) | vörösül 1510 meg vereſevlny [sz.] (PéldK. 40) | vörösít 1533 [sz.] () | vöröslik 1536 wereſlÿk (Pesti: Fab. 46) | vörösödik 1559 vörösödni [sz.] (NádLev. 105) | vöröses 1585 Veresses (Cal. 1022 [ɔ: 1020])

Szóhasadás eredménye. |  ⌂  A veres szóból, ami a véres (→vér) szó metaforikus jelentésváltozással keletkezett változata. Eredetileg ’véres’ jelentésű volt; a színnévre való jelentésváltozás, a vér színével magyarázható; vö. még →vércse, →vörhenyő stb.

TESz.; EWUng. bordó, császár-, vérUN UEW. № 1152