tubarózsa A: 1749 tubarózsa [?✐] (NySz.); 1766 tuberó'sa (NSz.); 1767 Tubarósa (Pápai Páriz–Bod: Dict.); nyj. tubirózsa (ÚMTsz.) J: 1 1749 ’illatos fehér virágú, hagymás növény | Tuberose (Polianthes tuberosa)’ (↑); 2 [ ~́m] 1815 ’kedvesem 〈kedveskedő megszólításként〉 | mein Liebchen 〈liebkosende Anrede〉’ (NSz.); 3 1892 ’különféle növények 〈pl. szappanfű, bazsarózsa〉 neveként | 〈als Benennung versch. anderer Pflanzen, zB. Seifenkraut, Pfingstrose〉’ (Ethn. 3: 60)
Latin (tud.) jövevényszó. | ≡ Lat. (tud.) (Polyanthes) tuberosa ’tubarózsa’; vö. lat. tuberosus, -a, -um ’gumós, csomós’ [< lat. tuber ’daganat, duzzanat, gumó’]. ≋ Megfelelői: ném. Tuberose; ang. tuberose; stb.: ’tubarózsa’. ⌂ A szó belseji zs-hez vö. →bazsalikom stb. A tubarózsa alak keletkezéséhez és megszilárdulásáshoz mind a hangrendi kiegyenlítődés, mind a népetimológia hozzájárult (vö. →tuba², →rózsa).