terefere A: 1792 terefere beszédet (NSz.); nyj. dere-bere (MTsz.) J: [jelzői értékben is] ’(üres) fecsegés | (leeres) Geschwätz’
tereferél A: 1794 tiri-ferélésnek [sz.] (NSz.); 1798 tereferél (MNy. 40: 246); 1856 dereferélni [sz.] (NSz.); nyj. tereverél (ÚMTsz.) J: ’fecseg, locsog | schwatzen, plaudern’
A szócsalád alapja, a terefere játszi ikerszó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt tere szóból keletkezett; a kialakulásmódjához vö. →ingó-bingó, →tarkabarka stb. Az előtag egy fiktív tőből eredő származékszónak látszik, -e folyamatos melléknévi igenévképzővel; s ez a →trécsel ~ terécsel szavakkal lehetett azonos.
A tereferél származékszó. | ⌂ A terefere szóból keletkezett -l igeképzővel.
☞ TESz.; EWUng.→ trécsel