tapló [6] A: (†1086) 12. sz. ? Toplouuiza [hn.] (Györffy: DHA. I: 254); 1395 k. taplow (BesztSzj. 436.); 1405 k. twplo (SchlSzj. 959.); 1506 k. taplaia (OklSz.); 1546 toplos [sz.] (OklSz.); nyj. topjó, toplu (MTsz.); toplyó (ÚMTsz.) J: 1 (†1086) 12. sz. ? ’fatapló, taplógomba | Schwamm, Baumpilz’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1506 k. ’taplógombából készült tűzgyújtó eszköz | Feuerschwamm’ (↑)

Jövevényszó, valószínűleg egy török nyelvből. |  ≡  Ujg. tupulγak  ’egy fajta növény’; csag. topalak  ’ua.’; balkár  (N.) topluq  ’gomba’; stb. [? < török tob ’gömbölyű, kerek’]. Vö. még vog.  (É.) tāpl’eχ, (T.) täpl’iχ ’taplógomba’.  ⌂  A magyarba átkerült alak feltehetőleg *toplaq; a szóvéghez vö. →apró, →borsó stb. Az eredeti török növénynév jelentése nem határozható meg közelebbről. – Az 1. jelentés lehetett az eredeti; a ’természeti tárgy’ > ’ebből készült használati eszköz’ jelentésváltozáshoz vö. →héj, →kő; vö. még ném. Schwamm ’fagomba; taplógomba’.

☞ KSz. 15: 346; TESz.; EWUng.