tajga A: 1869 Taiga (VasárnapiU. 1869. febr. 14.: 90); 1917 tajgában (VasárnapiU. 1917. okt. 21.: 673); 1930 taigákkal (ChEmb. 16); 1939 tajga (Nyr. 77: 455) J: ’tűlevelű őserdő Európa és Ázsia északi részén | Taiga’

Orosz jövevényszó. |  ≡  Or. тайга ’tajga’ [török eredetű; vö. tel. tajγa; sór tajγa; stb.: ’gyéren benőtt sziklás hegység’].  ≋  Megfelelői: ném. Taiga; ang. taiga; fr. taı̈ga; stb.: ’tajga’.  ⌂  1945 után terjedt el, főleg az orosz irodalom fordításával.

TESz.; EWUng.