támad A: 13. sz. eleje/ tamag [d-j] (KTSz.); 1416 u./³ tammad (AporK. 96); 1566 reám támottál [d-t] (Heltai: Fab. 35) J: 1 13. sz. eleje/ ’útnak indul | sich auf den Weg machen’ (↑); 2 13. sz. eleje/ ’születik, keletkezik, ered | entstehen’ # (KTSz.); 3 [fel~] 1372 u./ ’újra életre kel | auferstehen’ # (JókK. 158); 4 1416 u./¹ ’ellenségként lép fel vkivel szemben, harcot kezd, lázadást indít vki ellen | angreifen; sich gegen jmdn wenden, rebellieren’ # (BécsiK. 28); 5 1416 u./¹ ’〈égitest〉 feltűnik az égbolton, feljön | aufsteigen 〈haupts. Gestirn〉’ (BécsiK. 263); 6 1416 u./² ’〈tenger〉 háborog | hochgehen 〈die See〉’ (MünchK. 90va); 7 [mellé ~, mellette ~] 1531 ’pártjára kel vkinek, segítségére van vkinek | beistehen, beschützen’ (ThewrK. 135); 8 [rá~] 1818 ’indulatosan kikel vki ellen, ráförmed vkire | jmdn anfahren’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz. Invectǐo a.) Sz: támadat 13. sz. eleje/ tamadatia ’eredet, származás | Herkunft, Ursprung’ (KTSz.); [nap~] 1559 ’napfelkelte | Sonnenaufgang’ (Székely I.: Krón. 71a) | támadás [fel~] 1372 u./ fel tamadaſarol ’halál utáni új életre kelés | Auferstehung’ (JókK. 158); 1527 ’roham, attak, ostrom | Angriff’ (ÉrdyK. 591) | támadoz 1416 u./² tamadoʒ uala (MünchK. 90va)

támaszt A: 1416 u./¹ tamazion [támaszt □] (BécsiK. 27); 1416 u./³ tammaztot (AporK. 76); 1584 tamozth (Úriszék 77) J: 1 1416 u./¹ ’előidéz, okoz | verursachen’ (↑); 2 [fel~] 1416 u./¹ ’újra életre kelt | erwecken’ # (BécsiK. 9); 3 [fel~] 1416 u./¹ ’fellázít vki ellen; felbuzdít vmire | empören, aufrühren; anfeuern’ (BécsiK. 308); 4 [fel~] 1416 u./¹ ’felépít | aufbauen’ (BécsiK. 231); 5 1416 u./¹ ’teremt | erschaffen’ (BécsiK. 231); 6 1517 ’vmihez döntve, vmit aládúcolva helyzetében megszilárdít | unterstützen’ # (DomK. 172); 7 1525 k. ’segít, pártfogol | jmdm (helfend) beistehen’ (NyK. 28: 75); 8 1527 ’(kérdést) feltesz | (Frage) stellen’ (ÉrdyK. 4); 9 [főleg eleibe ~] 1551 ’〈példaként, követelményként, okulásra〉 állít, felhoz | vorbringen’ (NySz.); 10 1567 ? ’rábíz vkire | jmdm anvertrauen’ (RMNy. 3/2: 69), 1619 ’ua.’ (LevT. 2: 216); 11 [főleg alá~] 1763 ’érvvel támogat | begründen, unterstützen’ # (NSz.); 12 1807 ’〈jogot, követelményt〉 érvényesíteni igyekszik | erheben, stellen 〈Anspruch〉’ (NSz.); 13 [vmit ~] 1855 ’támaszkodik vmihez | sich anlehnen’ (NSz.) Sz: támaszték 1613 támaszték (NySz.)

támaszkodik A: 1416 u./¹ megtamazkoggec [▽] [d-j] (BécsiK. 223); 1755 támoszkodik (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’egyensúlya megtartása érdekében nekidől, ránehezedik vminek | sich stützen, sich (an)lehnen’ # (↑); 2 1527 ’vkinek, vminek a segítségét igénybe veszi, arra rászorul, ráhagyatkozik | Hilfe in Anspruch nehmen’ (ÉrdyK. 372); 3 1603 ’〈tárgy〉 vmin nyugszik, vmihez támasztva áll | auf etw liegen, ruhen 〈Gegenstand〉’ (NySz.); 4 1787 ’vmely állítás bizonyításában alapul vesz, felhasznál | in der Beweisführung sich auf etw stützen’ (NSz.)

támogat A: 1495/ tamogatna (GuaryK. 77); 1751 támagatnia [sz.] (NSz.) J: 1 1495 e. ’gondjaiba vesz | unterstützen, fördern’ (↑); 2 1519 k. ’támasztgat, állítgat | oft stützen, aufstellen’ (DebrK. 5); 3 1527 ’segít, pártfogol | jmdm beistehen’ # (ÉrdyK. 327); 4 1585 ’megtámogat, erősít, pártol; érvekkel erősít | unterstützen; bekräftigen 〈mit Gründen〉’ (MNy. 84: 254); 5 1815 ’biztonságos tartást nyújt vkinek, kéri, engedi, hogy rátámaszkodjék vki | mit der Hand unterstützen’ # (NSz.); 6 [vmit ~] 1882 ? ’támaszkodik vmihez, vmire | sich an etw lehnen’ (NSz.), 1883 ’ua.’ (NSz.)

támasz A: 1527 tamazya (ÉrdyK. 516) J: 1 1527 ’az a szilárd tárgy, amelyre vkinek, vminek rá lehet nehezedni, támaszkodni | Stütze’ (↑); 2 1562 ’vminek szilárd alapja 〈átvitt értelemben〉 | Grundlage 〈abstr.〉’ (NySz.); 3 1608 ’az a személy, aki a rászorulónak segítséget nyújt | Rückhalt bietende Person’ # (NySz.); 4 1669 ’érv | Beweisgrund’ (NySz.); 5 1848/ ’anyagi segítség, alap, amelyre támaszkodni lehet; oltalmazó erő, amelyben bízni lehet | Rückhalt; Stütze 〈abstr.〉’ # (NSz.)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű és azonos a →támolyog tövével; távolabbról a →tántorgat szócsalád tövével függ össze, esetleg a →tápászkodik, táplál tövével. A szóvégek különböző deverbális igeképzők, ill. -sz deverbális névszóképző. A szavak jelentései feltehetőleg a tő eredeti ’felemelkedik, felmegy, felszáll’ jelentéséből keletkeztek. – A szó a nyelvújítás korában a támaszt, támogat, támasz tagokból lett elvonva; vö. tám ’tartóelem, tartó, állvány, keret’  (1835: Tzs. Pult a.). Főleg különböző összetételek előtagjaként használatos; vö. támoszlop ’támpillér, támasztópillér’  (1842: NSz.); támpont  (1842: MNy. 14: 37); támfal  (1863: NSz.); stb.  ⚠  A szótő ótörök származtatása téves.

☞ TESz. tám- a. is; StUASuppl. 1: 175; Benkő: FiktI. 162; EWUng.→ támla, támolyog, tántorgat, tápászkodik, táplál