szív¹ [2/1] A: 1456 k. kÿ ʒÿa (SermDom. 2: 260), de vö. →szívós; 1478 Zywo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1552 elszouárkozuán [sz.] (NySz.); 1577 verszipo [sz.] (KolGl.); 1590 fel-szijhattya [sz.] (NySz.); 1707 Szévátyú [sz.] (MNy. 8: 129); 1763 szivu [□] (NSz.); 1766/ ki szípó [sz.] (NSz.); 1771 szívta (NSz.); 1880 ê-szil [□] (Nyr. 9: 282); nyj. szin (MTsz.) J: 1 1456 k. ’szájjal, szívószervvel, szívóeszközzel ritkított levegőjű teret előidézve vmely folyékony anyagot kivon, kiszivárogtat és így vhova juttat | saugen’ # (↑); 2 1519 ’〈lyukacsos szerkezetű anyag〉 apránként magába vesz, elnyel | einsaugen, verschlingen’ # (JordK. 907); 3 1550 e. ’légnemű anyagot belehel | einatmen’ # (RMKT. 4: 66); 4 [ki~] 1595 ’〈orrot〉 kifúj | sich schneuzen’ (Ver. 64.); 5 1626 ’vonz | (an)ziehen’ (NySz.); 6 [be~] 1643 ’orrán át beszippant | aufschnupfen’ (Comenius: Jan. 174); 7 1669 ’vhonnan mint forrásból merít, szerez | entnehmen’ (NySz.); 8 [vissza~] 1763 ’〈állítást, panaszt〉 visszavon | zurücknehmen 〈Behauptung, Beschwerde〉’ (NSz.); 9 [ ~ja a fogát, ínyét] 1792 ’nyelvét, ajkát rátapasztva tisztít; 〈bosszúsága jeleképpen〉 a levegőt befelé szíva sajátos hangot hallat | in den Zähnen herumsaugen; im Ärger die Luft durch die Zähne einziehen’ (NSz.); 10 1794 ’〈pipát, szivart, cigarettát〉 szív, 〈dohányt, kábítószert〉 fogyaszt | rauchen, schnupfen’ # (NSz.); 11 [be~] 1831 ’leissza magát, lerészegedik | sich betrinken’ (NSz.); 12 1838 ’〈tésztát〉 nyújt | ausrollen, ausziehen 〈Teig〉’ (Tsz.); 13 [főleg ki~] 1897 ’színt elhalványít, kifakít | die Farbe ausziehen’ (NSz.) Sz: szivárkozik 1552 [sz.] ’szivárog | sickern’ (↑) | szivár 1585 k. spongÿazovar ’szivacs | Schwamm’ (Gl. spongya a.); 1870 ’lopó 〈szívóeszköz〉 | Heber’ (CzF.) | szivat 1643 ſzivattyuval [sz.] ’pumpál | pumpen’ (Comenius: Jan. 90); 1992 ’bosszant, zaklat | schikanieren’ (Kis: KatSz.) | szivattyú 1643 ſzivattyuval ’szívószerkezet | Pumpe’ (Comenius: Jan. 90); 1897 ’szivárvány | Regenbogen’ (MTsz.) | szivárog 1658 e. szivárgani [sz.] ’szinte észrevétrenül áramlik, csorog | sickern’ (ErdTörtAd. 1: 94) | szívódik 1677 szivódnak ’szikkad | trocken werden’ (MonÍrók. 18: 104); [főleg igekötővel] 1851/ ’beivódik | aufgesogen werden’ (NSz.); [fel~] 1930 ’eltűnik; elmegy | verschwinden; weggehen’ (Zolnay–Gedényi) | szívóka 1685 szívókáján (MNy. 64: 230) | szivattyúz 1803 ſzivattyúzni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Pumpen a.)

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A →szopik tövével függ össze; az i̮ ~ o váltakozáshoz vö. →pirong. Hasonló onomatopoetikus szavak más finnugor nyelvekben: vog.  (Szo.) sipγ- ’szív, szopik’; osztj.  (O.) sewta ’ua.’; votj.  (Uf.) śupśị̑- ’ua.’; cser.  (B.) šupša- ’ua.’; stb. Ezeknek a magyar szóval való etimológiai összefüggése nem zárható ki teljesen, de az onomatopoetikus jelleg és néhány fonetikai nehézség miatt nem is bizonyítható. A szil, szin, szivu változatokhoz vö. →hív¹, →rí. A 4. jelentéshez vö. a 6. jelentést. A 13. jelentés keletkezéséhez hozzájárulhaott a ném. ausziehen ’‹szín, Nap által›’ is.

☞ TESz.; EWUng.→ szepeg, szikkad, szimatol, szipirtyó, szipka, szipoly, szippant, szivacs, sziváj, szivar, szivárvány, szívós, szopik, vér-¹