szellem A: 1808/ szelleme (NSz.) J: 1 1808/ ’elme, értelem | Geist, Esprit’ # (); 2 1808/ ’felfogás a gondolkodásbeli sajátságok összessége | Mentalität’ # (NSz.); 3 1814 ’kísértet, hazajáró lélek, test nélküli lény | Gespenst’ # (NSz.); 4 1814/ ’szellő, fuvallat | Windhauch’ (NSz.); 5 1815 ’lényeg, belső tartalom | Wesen, Sinngehalt’ # (NSz.); 6 1818 ’hehezet, légbeszívás, aspiráció | Behauchung, Aspiration’ (NSz.); 7 1842 ’vicc, ötletesség, szellemesség | Witz, Scharfsinn’ (NSz.) Sz: szellemes 1823 szellemes (Márton J.: MNSz.–NMSz. geistig a.) | szellemiség 1829 szellemiséggel (TudGyűjt. 10/9: 22); 1838 Szellemiség (Tzs.) | szellemtelen 1834 szellemtelen (Honművész 1834. máj. 4.: 288); 1838 Szellemetlen (Tzs.) | szellemeskedik 1839 szellemeskedjél ’tréfás ötletekkel, mondásokkal akar feltűnni | ’ (Athenaeum 1839. júl. 18.: 77); 1890 szellemeskedett (NSz.)

Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. |  ⌂  A szellő (→szél²) alapján a névszóképzőnek érzett em szóvéggel, a →jellem stb. analógiás hatására, a csúnyának tartott szellet (→szél²) kiküszöbölésére.  ⌘  Nyelvújítási alkotás.

Szily: NyÚSz.; TESz.; EWUng. szél²