szappan A: 1363 ? Ketsapanuskuzy [sz.] [hn.] (OklSz.); 1416 u./¹ zappanban (BécsiK. 169); 1510 k. zaponth (OklSz.); 1590 Szappanyozo [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 28); 1828 szappant [□] (TudGyűjt. 10: 71); nyj. szoppany (ÚMTsz.) J: 1 1363 ? ’zsiradékból és lúgból főzött, szilárd halmazállapotú tisztítószer | Seife’ # (), 1416 u./¹ ’ua.’ (); 2 1870 ’a kenyér, tészta alsó, tömörebb, sületlen szalonnája | Schliff 〈im Backwerk〉’ (CzF.) Sz: szappanos 1363 ? Zappanos [hn.] (); 1422 [szn.] ’szappanfőző | Seifensieder’ (OklSz.) | szappanoz 1559 Zapanozny [sz.] (OklSz.)

Olasz jövevényszó, esetleg szerbhorvát közvetítéssel is. |  ≡  Ol. sapone, (mant.) sapón, (pis.) sapóŋ: ’szappan’; – vö. még szbhv. sapun ’ua.’. Az olaszban a lat. sapo, saponem [tárgyeset] ’ua.’ továbbélése [germán eredetű; vö. ang.  (óang.) sāpe; ném.  (ófn.) seifa; stb.: ’ua.; (fenyő)gyanta’]. A középkorban a szappan mint kereskedelmi cikk elsősorban Velencéből érkezett Magyarországra.  ≋  Megfelelői: rom. sǎpun; újgör. σαπoύ́vı; alb. sapun; stb.: ’szappan’.  ⌂  A szó eleji sz-hez vö. →szamár, →szerecsen stb. A szó végi, inetimologikus t hangos változathoz vö. →rubin, →tulipán stb. A 2. jelentés metafora.

Kniezsa: SzlJsz. 490; TESz.; EWUng.